Azoknak az embereknek, akik folyton a szőnyeg alá söprik a szemetet (a problémákat), hogy hogy nem jut eszükbe, hogy egyszer az a kupac akkora lesz, hogy -ha tetszik, ha nem- úgyis kilóg majd alóla?komolyan nem értem

A múltkor felvilágosultam, hogy akármit, akárhogy csinálunk, az életünkbe való dolgok ígyis-úgyis ott maradnak, a nemodavalók pedig -ha tetszik, ha nem- kihullanak.Ezt el is fogadom, nem gáz.De mi van a folyton-folyvást felbukkanó, mindenhol belefutok dolgokkal? Az állandó jelleggel…