Igenis létezik fiú-lány barátság. Az én világomban legalábbis biztosan. Ezt többéves/évtizedes tapasztalattal a hátam mögött büszkén és magabiztosan állítom. Ugyanis, akik évek óta mellettem vannak, akikre tudom, hogy bármikor/bármiben számíthatok, azok nagyrésze hímnemű.
És, hogy mi fejtődött meg? A dolog miértje.
Mert nincs féltékenység, nincsenek játszmák, nincsen fúrás, nincs megsértődés, nincs álszentség, és nincs hazudozás.
Ellenben van őszinteség, ténylegbarátság, facetoface viták, beszélgetések, csendes egymásmellettülések, kérdések-válaszok, és önzetlenség.
Ezekért (értük) szívesen harcolok, ha kell, és sokkal szomorúbb vagyok, ha elvesztem valamelyiket.
Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy csajok között nincs barátság. Mert létezik - az én életemben is. De amíg a csajok valami miatt mindig "versenyeznek", irigyek, féltékenyek lesznek a másikra (tisztelet a kivételnek, természetesen!), addig a pasik folyton jót akarnak, őszintén együtt tudnak velem örülni.
És segítenek a bútorcipelésben költözködés közben. :)
Love you, guys.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szeszti 2012.03.10. 06:55:20