Tegnap megöltem magam, (persze ezt úgy istenigazából csak ma érzem) ugyanis születésnapot ünnepeltünk. Ráadásul nem gyengén. Asszem még most is a hatása alatt állok... és ma ügyelek.
A reggeli elalvás, és a főnök általi leb*szás után, mondhatni egész nyugisan indult a nap. Aztán kezdtek előjönni a macskajaj tünetei. Szomjúság, éhség (miközben ha kajára gondolok elfog a hányinger) és persze a fáradtság. Mindközül a legrosszabb. Úgy érzem, nem is élek, csak úgy vagyok a nagyvilágban. A szemem pedig mindjárt leragad. Ez egyre rosszabb. Valaki mentsen meg!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.