Nem olyan régen még készültem magam bevackolni kicsi ágyikómba, hogy chips-szel és üccsivel felszerelkezve ismételten megnézzem szeretett sorozatom (igen, a Szex és New York) egyik részét. Az ég már régen nem volt olyan tiszta, mint délután, a nap már órák óta nem sütött. Erre egyszercsak oltári nagy esőzés kezdődött. De az az igazi, ami nyáron hébe-hóba megesik. Széllel, jéggel, mindennel. Ennek köszönhetően persze (merthátmiértisne) pont annak a csatornának ment el a képe, amit néztem. Volna.
Úgy döntöttem, ha már nem tudom nézni, - azt az óriási tücsköt meg nem merem zaklatni, ami az ablakban ül és néha úgy dönt, hogy végignézi az egész lakást -, leülök a gép elé. Megtettem. Ránéztem kedvenc munkahelyemre és észrevettem, hogy az időjárásos képen egy óriási napocska van, mindenféle felhő és társai nélkül. Hátrafodultam és jót nevettem. Napocska most is van. Csak ez a csúnya, gonosz felhő eltakarja... :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.