Pár napja érkezett egy vadiúj lakó a házba. Pontosabban az én lakásomba. Az átmenetileg homelessé vált Csutit befogadtam. Többen megkérdezték, hogy: miért? Hiszen nemrég költöztem el az exlakótársamtól, erre most megint megosztom az életem egy másik emberrel. De ez más. Most segíteni szerettem volna rajta, és ez tűnt a leghelyesebbnek. Egy percig sem gondolkoztam a dolgon. Ráadásul tök jól kijövünk, és még Gonzot (a harci ebet) is megszerette. Ami egyébként nem nehéz, de most nem ez a lényeg. Szeretek egyedül élni, de azt is szeretem, hogy esténként eldumálgatunk, közben elborozgatunk. És Csuti ilyenkor rajzol. Mert imád rajzolni. A szobám falát is az Ő képei díszítik. De úgy tűnik, pár nap, és ennek vége, mert talált lakást. Asszem, hiányozni fog, ha elköltözik...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.