Szeretem a szemeket. Főleg, ha szépek. De ha nem azok, akkor is tetszenek. Nincs még egy olyan része a testünknek, mellyel annyi mindent el lehet mondani. Örömöt, bánatot, boldogságot, szomorúságot, haragot, megvetést, értelmet, kétséget. Ha jól figyel az ember, mindent kiolvashat belőlük, és ha ügyesen használja, szavak nélkül is mindent elmondhat velük.
“Titkos írás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyitott könyv.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.