Mikor először kezdeni el ezt a bejegyzést - nem tudom ez így hogy sikerült... :) - , még a hétfőről akartam írni. A NAGYON hétfőről. Merthogy ma az van. Aztán meggondoltam magam. Hiszen úgy tűnik, mintha tisztulna az ég...
Plusz rájöttem, hogy majdnem elfelejtettem elmesélni: MEGNÉZTEM!!! Végre. És csalódtam.
Eddig soha nem történt meg, hogy a Szex és New York közben elkezdtem mosogatni. Most viszont ezt tettem. Sőt! Bele akartam tekerni a filmbe. Erre nincs mentség. Pedig mennyire vártam, hogy lássam... Ráadásul nem is volt olyan igazi szexésnyújorkos. Sokkal inkább Csipkerózsikás.
Mikor minden jól alakul, mindenki boldog (kivéve Carrie-t, mikor Big otthagyja az oltár előtt, de végül csak elveszi feleségül), és minden annyira rózsaszín és cukormázas. Fúúúj.
Pont azért szerettem a sorozatot, mert olyan dolgokról szólt, mint az élet. Nem volt sem szebb, sem jobb, sem színesebb. Egyszerűen csak őszinte. Erre tessék. Csöpögős, hepiendes lányregényt csináltak a kedvencemből. Bár ne tették volna...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.