Biztos láttatok már olyan filmet, mikor a képkockákon látható történésekhez egyáltalán nem odaillő zene társul. Gyors látványhoz lassú zene, vidám képekhez, szomorú zene, stb. Na most így vagyok én is.
Csak ülök, csinálom a dolgomat és hallgatom a zenét, miközben csak látom az arcokat, mozdulatokat, gesztusokat. Egyik sem illik a zenéhez.
Ma úgy csinálok, mint aki nincs is itt. Mert nincs kedvem itt lenni. Mennék festeni, dobozolni, pakolni, kertben ülni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.