...pedig egy évvel ezelőtt járt bennem. Na nem úgy, ahogyan azt most páran gondoljátok. Kis perverzek. :P Egy kamerával, meg vágóeszközökkel.
Igen, ő vette ki a lépem.

Annak idején a kötelező 6 hónapos kontroll előtt felhívtam és emlékezett rám, amin meglepődtem. Pedig nap, mint nap műt embereket. Sebész, így ez utóbbi érthető is... Ma viszont az első pár másodpercben igyekeztem elhadarni, hogy ki vagyok, honnan, és miért emlékezhet rám. Nem kellett volna. Egyből tudta, és közölte, hogy a számom még mindig benne van a telefonjában. :)

Ahogy az egy léptelen és oltatlan leányzóhoz illik, a H1N1 miatt zargattam. Oltás vagy nem oltás - ez volt a kérdés. Bevallom, kicsit tartok ettől az egész mizériától. Nem túl szimpatikus a cucc, amit befecskendeznek az emberekbe. De egyetlen mondattal megnyugtatott és egyben meg is győzött: Ő sincs beoltva, pedig emberek (betegek!!) között van minden egyes nap. Szóval nem lesz oltás.

Aztán beszélgettünk még kicsit, érdeklődött, hogy vagyok, belaktam-e már az "új" lakásomat, a kutyám jól van-e, ilyenek. Minden kis apróságra emlékezett velem kapcsolatban... :) És nem mellékesen szívesen megnézné egy ultrahangomat, hogy mi a helyzet odabent.

Ha ne adj Isten még egyszer úgy hozza a sors, hogy műteni kell, csak az ő kése alá vagyok hajlandó feküdni...mert felkeltem. És mert a helyzethez képest gyönyörű munkát végzett. És természetesen azért is, mert ilyen.
Köszi Doki! Mindent! :)