...musicalek.
Ma ismét eszembe jutott Adri. A facebook kidobott egy idézetet az Elisabeth egyik dalából.
Amikor együtt laktunk Egerben, zenei oldalamat rávitte a musicalekre. Addig is szerettem őket, csak nem sokat foglalkoztam velük.
Most pedig a tőle kapott Mindhalálig Musicalek albumot hallgatom.
Az a szám, amit az fb kidobott egyébként is nagy kedvenc. Azt mondta róla Adri, hogy olyan, mintha rólam szólna. :)
Hogy ne tegyem ki musicaltnemszerető olvasóimat annak, hogy végig kelljen hallgatni, inkább csak beszúrom ide a szöveget. ;)
Elisabeth: Az már nem én lennék!
Ne kívánd, hogy játszam
a nőt, aki jólnevelt.
Ne kívánd, hogy tudjam,
a módit, s az illemet.
E példás, kis udvartöltelék,
az már nem én lennék!
Ha repít a trapéz,
ha elbír a vékony jég.
A szeszély, a veszély,
az csodás, az álomszép.
De értsd meg, ha nem kockáztatnék,
már nem én lennék!
Ha óvnál a bajtól,
épp az lesz a baj,
hogy nyűg lesz csak rajtam a lét!
Mint sólyom, úgy
szállok majd más táj felé,
ha béklyóz a kényszerűség!
Ha leszól egy csillag,
ha elhív, én elmegyek.
A világ, a hazám,
a felhők, a mesterek.
Ha tudást csak könyvekből vennék
az már nem én lennék!
És taszít, ha tolong,
sok kegyenc, sok esdeklő,
És riaszt, ha les rám,
És öröm, ha egy sem jő'
Kit nem bánt e barbár csőcselék,
Az már nem én lennék!
És elveszthetsz, hidd el,
ha börtönbe zársz.
A fészkedből elszállok én.
Hogy megtarthass, az kell,
hogy hadd higgyem már,
az élet, mit élek, enyém!
Egy társ kell, egy barát,
ki megvéd, ki átölel,
ki megért és segít,
ha vígasz vagy tréfa kell.
De hagyja, hogy éljek,
szabadon, mint a lélek,
mert így vagyok csak én!
Csak így!
:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.