Sok minden járt mostanában a fejemben, mégsem tudtam, mit is írjak. Vagy hogy. Vagy mit hogy.
Az egyik ilyen: miért pont két olyan embernek jut eszébe ugyanaz a dolog, akik már ezt nem szeretnék? Vagyis olyanoknak, akik úgy intéznek mindent, hogy ne legyen közük egymáshoz, de valahogy mégis mindig jön valami, ami miatt egyiküknek eszébe jut a másik. És fordítva is. Az élet miért nem engedi, hogy úgy történjenek a dolgok, ahogyan azt ők szeretnék?
Aztán ott van a barátság. Néha az ember akaratán kívül (nagyon is!!) kerül olyan helyzetbe, ahol nincs olyan, hogy jó döntés. Ahol a két rossz közül csak a kisebbik rosszat tudja választani. Ahol valakit - ha csak egy kicsit is, de - megbánt. De mégis miért? Ki lehet kerülni az ilyen helyzeteket? Egyáltalán ki kell?? Vagy igenis szükségünk van rá ahhoz, hogy a barátság tovább szilárduljon?
Emellett azokon a kapcsolatokon is sokat töprengek, amik a távolságok ellenére mégis működnek. Na, nem szerelmi kapcsolatokra gondolok. Hanem sima emberi, talán kicsit baráti viszonyokra. Furcsa, hogy az idő és a távolság ellenére is nyugodtan működnek. Sőt, jól működnek.
Aztán ott vannak azok is, amik sehogy sem akarnak...arra jutottam, hogy azokért talán nem is kár...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.