Van ez a kép, és van ez az érzés.
Néha nem. És egy idő után már nem is biztos, hogy akarod, hogy menjen. Mert hiába teszel meg mindent (vagy legalábbis elég sokat) ahhoz, hogy megint olyan legyen, mint régen, az nem elég. Ha csak te akarod, nem. Ehhez is két ember kell. És nem csak látszólag. Hanem úgy igazándiból. Szívből.
Egyedül nem lehetek barátok veled. Egyedül nem megy...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.