És tényleg.
Ma sütött a nap. Imádtam, ahogy fújt a szél, közben a verőfényes napsütés egyszerre vakított és melengette az arcomat. És jó híreket is kaptam. Ilyenkor kicsit mindig azt gondolom, miattam süt a nap. Mert jókedvem van. Mert zsófi világában, ha jókedv van, napsütés is. Ez törvényszerű.
Egyébként pedig: Már szervezem. Már egy lépéssel előrébb vagyok. Már biztos vagyok benne, hogy megtartom. Idén nem hagyom, hogy elmaradjon. Harcolni fogok érte. Mert akarom. Mert szükségem van rá.
És végre tényleg dolgozom. Szeretem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.