de ha a zene szól, s lassanként elfogy a szó, magával ragadó, ilyen egy végzetes tangó...
Amikor nekem még, akkor már neked elég, nekem a szívem ég, nálad csak olvad a jég,
de ha a zene szól, s lassanként elfogy a szó, mondd meg ez mire jó...
Soha én nem ismertem mást, akivel így fájt a szakítás,
se veled, se nélküled nem jó, ez így nem megoldható.
Talán csak az időzítés rossz, érzem már, hogy hiányozni fogsz,
de valahol te is tudtad rég, ez egyszer véget ér..."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.