Már megint egy olyan nap, mikor egy rossz szó után (sőt az sem kell hozzá) képes lennék egyes emberekben megforgatni a nagykést. És élvezném is.
Ma arra is ugrok, ha valaki csak kiejti a száján a nevemet. Nem szeretem, mert az azt jelenti, hogy hozzám fog szólni. És azt most nem akarom. Nagyon nem.
Túl jól teltek a napjaim mostanában, már vártam mikor jön el ez a pillanat. Hát tessék, megérkezett...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.