Van egy lány...olyan, mint Audrey Tautou. Imádja. De nem azért olyan. Talán azért szereti, mert olyan, mint ő. Én meg őt imádom. És azt, hogy olyan dolgokat mutat nekem, amiket nélküle talán soha nem ismertem volna meg. Olyan filmeket, olyan zenéket, olyan gondolatokat...

Épp most fejeztem be az Egyedül nem megy című filmet. Persze A.T.-val. Odavagyok azért a filmért. És el sem tudom mondani, mennyire örülök neki, hogy láttam. Egész este gondolkodtam, milyen filmet is néznék szívesen. Csak kapcsolgattam a tévét, néztem mindenfélét...de valami hiányzott. Viszont nem tudtam, hogy mi. Aztán rájöttem. Elővettem a filmeket, amiket Tőle kaptam. És elkezdtem nézni az egyiket azok közül, amiket még nem láttam. Most meg itt ülök és írok. Nem lehet csak úgy, szó nélkül elmenni mellette. Pedig reggel kelnem kéne...de egyáltalán nem vagyok álmos. Azt hiszem, Az órák című film lesz a következő. Amint az írást befejezem.

Az ilyen pillanatokért érdemes élni. Kössz Csut. :)  :: <3